2006 egyik téli hónapjában egy több mint 900 ezer forintos gázszámlát kaptunk az iskola és óvoda fűtéséről. Megdöbbenve álltunk és azonnal tudtuk, hogy változtatni kell, mert az emelkedő energiaárak és a csökkenő önkormányzati bevételek mellett ezt a következő hónapokban már nem tudjuk kifizetni. Sokat gondolkodtunk a változáson. A településen tudtuk, hogy egy családnak van szalmatüzelésű kazánja és jók a tapasztalataik is, így ebbe az irányba indultunk el. Egy kazánnal kezdtük. Már az első év tapasztalata az volt, hogy jó irányt választottunk. A településünk mezőgazdasággal foglalkozik, így adott a szalma, amihez könnyen hozzá tudunk jutni. Évről- évre nagyobb mennyiséget ajánlanak fel a helyi és a környező települések gazdálkodói. Úgy gondoltuk erre lehet építeni a többi kazánt is. Azóta minden évben egy- egy kazánnal bővítettük a rendszerünket. 4 kazánt az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozott, 1 kazánt pedig állami támogatásból kaptunk. Mára elmondhatjuk, hogy minden intézményünk iskola, óvoda, művelődési ház, idősek otthona, polgármesteri hivatal melegét alternatív fűtéssel oldjuk meg, így függetlenné váltunk a gázszolgáltatótól.

Előző években az önkormányzat a közmunkaprogram keretében kevés embernek tudott munkalehetőséget biztosítani, ezért a téli tüzelőnek szánt szalma behordását nem tudtuk önerőből megoldani, csak külső segítséggel. Ilyenkor szükség volt a szülők, gazdálkodók, jó szándékú segíteni akaró emberek munkájára. Örömmel mondhatom, hogy eddig minden évben elegendő mennyiségű árpa- repce- és búzaszalmát ajánlottak fel, (pedig pénzért el is adhatták volna) de nemcsak felajánlották, hanem még a beszállításban is segítettek. Akinek nincs járműve az kézi erejét ajánlotta. Igaz, hogy szalma van bőven, de azért további lehetőségeket keresünk.  A határt járva jött az ötlet, hogy a csatornákban lévő nád és csige is kiválóan alkalmas fűtésre. Csak egy gond volt, nincs rá munkaerőnk. Pályáztunk és nyertünk. A start minta közmunkaprogram keretében sikerült 30főt alkalmaznunk, februártól egészen december végéig.  A program több munkakörből áll. Vannak, akik az árkokban lévő nádat, kökényt, csigét, gazt kivágják, összekötik, egy telepre beszállítják. A gépkezelők a pályázaton nyert aprítógéppel a csigét és a kökényt összeaprítják. Vannak kazánfűtők, ők az állandó melegről gondoskodnak. Természetesen bálázási időszakban mindenki a beszállításban segédkezik. A pályázaton belül képzési lehetőség is van, ahol kazánfűtő képesítést lehet szerezni.
Évente kb 16-17 ezer bála szalmára van szükségünk. Mivel a szalma ingyen van, így 100 Ft körüli költséget jelentett a településnek. Mióta saját bálázó gépet vettünk, ez 70 forintra csökkent.  Így évente mintegy 1,2 millió forintba kerül összesen az épületek fűtése.  Örömmel mondhatom, hogy hat év alatt, 4 millió forint ráfordítással egytizedére csökkentettük a fűtési költségeinket.

Az így megtakarított pénzt az iskola működtetésére és szakmai munkájára fordítjuk, kiemelt figyelmet fordítva a minőségi munkára, eszközbeszerzésre és programokra (munkabérre nem).
Büszkeségünk a jól működő színvonalas iskola. Óvodánkban angol, az első osztálytól pedig informatikaoktatás folyik. Az iskolánkba 7 településről járnak tanulók, egyes osztályokban várólista van.
Ahhoz, hogy élhető legyen egy falu, az ott lakóknak is tenni kell. Nálunk úgy gondolom, példaértékű összefogás valósult meg. Itt mindenki úgy gondolkodik, hogy ez a mi falunk, a mi iskolánk.
Ezzel az összefogással példát szeretnénk mutatni más településeknek.

Barabás Károlyné
polgármester